Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE)

Már a 18. században igény mutatkozott egy bányászati egyesület létrehozására. A selmeci Akadémián megalapított Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület utódjaként, 1892-ben létrejött az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Selmecbánya székhellyel. Egy szakmai egyesület megalapítására többek között Farbaky István bányamérnök, a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, valamint Kerpely Antal, az Akadémia tanszékvezető kohómérnöke tett javaslatot. Az egyesület kezdeti létszáma is majdnem elérte a hatszázat, az évek folyamán pedig folyamatosan emelkedett a tagok száma. Az egyesület a kezdetektől igyekezett közelebb hozni egymáshoz a bányász és kohász szakma tagjait az Akadémia intézményével, célul tűzte ki szakmai összejövetelek rendezését, valamint a bányászélet és mesterség emlékeinek megőrzését is. Az egyesületnek nem csupán regionális szerepet szántak, egy komplex hazai hálózat kiépítését tervezték - és vitték véghez -, valamint a szakmai folyóiratok is gondozásában álltak - a 19. században alapított Bányászati és Kohászati Lapok, valamint a 20. század során létrehozott "Kőolaj és Földgáz" című folyóirat is.